Két interjú – egy téma

A közelmúltban két interjú készült az ismert szabadkőműves kutatóval, Barát Tamással. Az interjúk témája a szabadkőművesség, a nemrég megjelent könyve – “A Noachita álma” volt. Az egyik a Heti TV,-ben a másik a Katolikus Rádióban hangzott el. A két interjút közöljük.

A Katolikus Rádióban elhangzott riport itt hallgatható meg:

A HETI TV interjúja megtekinthető itt:

A HETI TV interjú szövegének átirata itt olvasható:

Már csak pár pillanat és kezdődik a Heti TV reggeli ébresztőműsora, a Pirkadat.

Élőben a stúdióból jelentkezik Breuer Péter, a Pirkadat mai vendége, Barát Tamás egyenesen az Amerikai Egyesült Államokból elmondjuk a nézőknek, hogy 1000 éve ismerjük egymást és különben is a Breuerpressnek és a Heti TV-nek te vagy az amerikai tudósítója, regisztrálva a Pentagontól a fehér házig mindenhol.

BT: Külügyminisztérium.

BP: Különügyminisztérium. Jó. És azt is elmondjuk a nézőknek, hogy te voltál az etikai igazgatója az Amerikában akkreditált újságíró szövetségnek – nem értettel együtt velük és nyugdíjba vonultál. De nem ezért vagy itt, hanem mert tizenkilencedik könyved kijött a nyomdából. Miről szól ez a könyv?

BT: Igen ez a 19. könyvem. Először is köszöntöm a nézőket.

BP: Arra kérjük kollégánkat, hogy írjuk ki, hogy termékmegjelenítés.

BT: Igen. Hát sajnos ez termékmegjelenítés. Egy noahíta álma a szabadkönművességről szól. Egy éves kutatásom eredménye ennek a könyvnek a megírása aztán négy hónapot vet igénybe. Arról szól a könyv, hogy ki lehet szabadkönyves, hogy ki egyáltalában a szabadkönyves. És hát ez visszavezethető alapvetően az Óestamentumra. Ehhez persze el kellett olvasni az ótestamentumot, és hát kutatni kellett. Csak egy példát mondanék. A zsidó vallásban van 613 micve. Végig kellett néznem ezt a 613 törvényt, parancsolatot, hogy melyek azok, amelyek még a mai napig érvényesek, és a szakadkönvességre is érvényesek.

Azt gondolom, hogy ez egy nagy munka volt. Örömmel, boldogan csináltam, mert mert ehhez a Bibliát ismerni kell. Mind a kettőt.

BP: Hogy fogadták Amerikába?

BT: Amerikában egyelőre még nem, mert ott most lesz az amerikai bemutatója. Bár lefordítottam a könyvnek nagy részét angolra, és az már megjelent.

BP? És a nézők látják a fejed mellett a modernkori szabadkönvesség felemelkedését.

BT: Az igazság az, hogy a szabadkönyművesség az nem mai keletű. már 1390-ben találtak egy dokumentumot, amely bizonyította azt 1390-ben, hogy a szabadkönvesség az egy progresszív, vezető gondolat. És szt írja ez az 1390-es dokumentum, hogy ateista nem lehet igazán szabadkőműves.

BP: Most csőbe húzlak, provokállak inkább, pedig az ember a haverjait nem szoktál provokálni. Melyik volt előbb? A szabadkönyvesek vagy a Bné Brit?

BT: őszintén bevallom nem tudom. Pontosabban, de tudom. A szabadköművesek, mert a Bné Brit az alapvetően egy szabadkönyves páholyként indult, és szabadkömeves páholyból nőtte ki magát aztán azzá, ami ma a világ legnagyobb zsidó nem vallási szervezeté.

BP: Na de miért van az, hogy és biztos a könyvből is kiderül, hogy a szabadkőművesség tele van olyan zsidó motívumokkal, amit tulajdonképpen a zsidó hitbe, a zsidó liturgiába, a zsidó mindennapokban talál.

BT: Nagyon egyszerű a kérdés. Ótestamentum. Az első ótestamentumi emlék, amit megtaláltam, a Salamon király temploma volt. Salomon király templomának az építőjét Hirámnak nevezték, Hirám mesternek, és ő volt az, akinek a tulajdonképpen tragédiája nem akarom a történetet most elmesélni, Az ő tragédiája volt az, ami elindította a nem operatív kőművességet, hanem a gondolatbeli kőművességet. Miről szól a történet? Arról, hogy építkezés. És itt nem csak a katedrálisok építésére gondolok, hanem a szellemi építkezésre.

Szeretném megmutatni a könyvnek a hátsó borítóját. A hátsó borítóján egy kőfaragó, egy kőfaragó látható, aki a saját szobrát szoborja, faragja, kiszolja. Ugyanis a kőmüvesség, mert ő tulajdonképpen ezzel nem az arcát, hanem a szellemét. csiszolja. . Igen, pontosan a szellemét, hogy jobb ember legyen. Arról szól a szabadkönvesség, hogy valaki hogyan lehet jobb ember.

BP: Na, akkor most hogy kerül ide Noé?

BT: Noé úgy kerül ide, hogy a 18. században, annak a 1780-as, 90-es éveiben, tehát a második felében a szabadkőműveseket Noé követőinek tartották. Azt mondták, hogy Noénak van hét darab törvénye, és ez a hét törvény gyakorlatilag a tízparancsolattal egyezik meg. Igen ám, de három törvény a tíz parancsolatból az a zsidóságra vonatkozik. Míg a másik hét az nemcsak a zsidó vallásra, hanem bármilyen vallásra vonatkozik. Er szeretnék egy képet a könyvemből megmutatni, ha megtalálom. Az egyik kép az ez. Noé és a három fia. A Noé követőit nevezték Noaháknak, Noahídéknek. Különböző kiejtésük volt, de alapjában véve arról szól a történet, hogy hogyan lehet betartani Noé törvényeit. És akkor mutatnék még egy képet a könyvből. Ez a kép a vallási toleranciát mutatja. Egy szabadkönyves templomban fényképeztem ezt a képet, ahol egymás mellett, egymás mellett található az Ótestamentum, az új testamentum és a Korán. Magyarul ez azt jelenti, hogy minden szabadköműves, amikor leteszi a saját esküjét, arra a szent könyvre teszi rá a kezét, amelyben ő hisz. Ez a valódi demokrácia. Ezt úgy hívják, hogy demokrácia és úgy hívják, hogy vallásszabadság.

BP: Tamás, mi lesz a 20 könyved? Először az előző 19 közül nagyon sok foglalkozott a public relationnel, kommunikációval

BT: alapjában véve az első18 könyvem mindegyike a kommunikáció valamely formájával. Lehetett ez marketing kommunikáció, ahogy említetted, a public relations magyarul az alkalmazott kommunikációval foglalkozik. És akkor jött a 19. könyvem, amelyik a szabadkőművességgel foglalkozik. Nem titok, én büszke szabadköműves vagyok.

BP: Tehát akkor, amikor az ember átlép a szépkorúak társadalmába, akkor a kommunikáció is inkább egy ilyen transzcendent, tehát ilyen ennél többről an szó.

BT: Egy nagyon praktikus dolgot mondok. Én elmentem nyugdíja, és azt mondtam, hogy nyugdíjasként nekem muszáj valamivel olyannal foglalkozni, amivel egy eddig nem foglalkoztam. Megfaragod a saját szobrodat és hogy a saját szobromat megszoborjam és hogy jobb ember legyek ezért én csatlakoztam szépen ez jobb ember legyél

BP: Akkor tessék zsinagógába járni vagy templomba járni

BT: Kevés ennél többről van szó ennél sokkal többről van szó egy mentalitásról van szó egy gondolkodásmódról van szó az emberszeretetről van szó arról van szó. Ezt úgy fogalmazza meg a szabadkőművesség, hogy testvériség, hogy a testvériség ehhez persze a jótékonyság, a filantrópia hozzátartozik.

BP: Például, de ezt mind megtalálom Mózes öt könyvében. Ehhez nem kell, hogy szabadköműves legyek,

BT: De, kell egy olyan plusz az ember életében, amelyik vezetni tud a jobb emberé válásban.

BP: Oké. Lehet, hogy számodra vonzó, mert a szabadkőműművességbe, ahogy én látom, azért vannak olyanok, amit nem tárgyalunk meg a villamokalauzzal.

BT: Igen, ez igaz. Szokták azt mondani a szabadkőművességre, hogy titkos szervezet, titkos társaság.

BP: Hát azt tudtuk, hogy milyen társadalomban vagyunk, mert volt éltünk mi olyan társadalomba is, ahol minden olyan szervezet, amit nem az állam hozott létre, az titkos szervezetnek.

BT: Hadd mondjak erre egy eklatáns példát. Az elmúlt 100 év alatt háromszor tiltották be Magyarországon a szabadköművességet. Legutoljára Kádár János belügyminiszterként írta alá azt a dokumentumot,

Itt a kép, ami bizonyítja azt, hogy hogy nekik nem tetszett abban a korban a szabadkönvesség. És itt is látható a kép Kádár János aláírással. Az eredetit megszereztem, az eredeti fakszimilét és a könyvemben megjelent a képe.

BP: Hogy fér össze egy gyakorló hithű zsidó embernek az élete a szabadkönvességgel?

BT: Egy nagyon érdekes a kérdés. Kezdetben vala, hogy magyar arisztokraták voltak a tagjai a szabadkönvességnek. Tényleg magyar vezetők, magyar arisztokraták. Csak példát mondok, egy nevet elég, ha mondok. 1867 Andrási Gyula miniszterelnök, szabadköműves volt. Kezdődik itt tulajdonképpen, de folytatódik ott, hogy az arisztokratákat követően egyre inkább most ma ezt úgy mondanánk, hogy elzsidósodott. Ez így nem igaz. De úgy igaz, hogy egyre több zsidó került be a szervezetbe,.

BP: Nem hiszem, hogy könnyű lehetett szabadköműves zsidónak lenni. Nagyon nehéz.

BT: Ma viszont már kevesebb a zsidó a szabadkönvességben. Ma már azt mondom, hogy több katolikus tagja van.

BP: amiről beszélnénk kell mindenféleképpen az idegen isteneket imádnak, nem? Mert hogy benne van a Noé törvényeiben, hogy ne kövess bálványimádást.

BT: Ez benne van a Noé egyik törvényében. Tehát a noahiták, a szabadköművesek Noé törvényének törvényeinek a követői.

BP: Szóval akkor tulajdonképpen most megválaszoltad a fölnem tett kérdést, hogy kinek is ajánlod ezt a könyvet?

BT: Mindenkinek, aki azt mondom, hogy érdeklődik a gondolkodás iránt, alapvetően a testvériség iránt érdeklődik.

BP: Hát hát a 80 fölött mindenki érdekli. a hagyományok iránt, mert nagyon komoly hagyományépítő a szabadköművesség.

BT: Akkor most mondom a lényeget, aki a fejlődés iránt voltérdeklődő. Például volt egy magyar szabadkönyves, külügyminiszter volt az illető Jászi Oszkárnak hívták. Jásziár mondta, hogy nekünk kötelességünk. A nevről el is van nevezve az egyik.Páholy. Én voltam a főmestere ennek a Jászi Oszkar Páholynak.

BP: Most már a keleténél többet vallottál be, akkor ezek szerint ez mégsem egy titkos föld alatti szervezet.

BT: Nem,a zt akarom mondani, hogy ez valójában nem egy titkos szervezet. Persze nekünk is vannak titkaink. Pontosan ugyanúgy, ugyanannyi, mint egy részvénytársaságnak. Vannak üzleti titkaink, hát amit nem tárunk közvélemény elé. Ugyanez igaz a szabadkőművességre is.

BP: A Bné Brittnek miért nincsenek ilyen titkai?

BT: Annak is vannak. Annak is Igen. Azt se mondja el a közvéleménynek. Én inkább másképp gondolom. Én azt gondolom, hogy ezek az emberek, akik szabadkőművesek, önmaguk miatt szabadkőművesek, önmaguk fejlődése miatt szabadkőművesek.

BP: Hát igen, a szabadkőművesekben van egy érdekes dolog. Mondjuk az egyév, amikor megtanulnak hallgatni.

BT: Igen. Ezzel kezdődik. Kicsit bölcsebbnek lenni, nem kapásból válaszolni. Akkor hadd mondjak erre egy más választ.

Ezt a könyvet miért írtam? Nem tetted föl még a kérdést. Akkor elmondom, hogy miért írtam. Két oka volt. Két közönségnek szól ez a könyv. Mi úgy mondjuk, hogy a keresőknek, tehát akik szeretnének, hogy tudják, hogy hova fognak bekerülni, A másik pedig az inasoknak. Ugyanis egy csomó olyan dolgok, a szimbólum, az értékrend, csomó olyan dolog van benne, ami az ótestamentumból eredő szimbólumok, az Ótestamentumból eredő gondolatok mind-mind ebben a könyvben megtalálhatók oktatási, ismeretterjesztő célból. Ez volt a könyvnek a célja.

BP: Hát akkor további minden jót!

BT: Mielőtt, Péter, engedd meg, hogy én átadjam ezt neked a könyvet itt a közönség előtt, Tudod miért? Hogy te is legyél jobb ember. Nem csak azért, inkább másképp. Csiszold szebben a kövedet.

Nem tudom, hogy termékjelenítés miatt szabad-e itt mondani, hogy a könyv az Írók Könyves boltjában megvásárolható.

BP: És elárulok önöknek egy nagyon nagy dolgot. Hogyha leveszem a szemüvegemet, akkor is el tudom olvasni, mertmegfelelő betűípum, megfelelő mérettel van írva és jó papíron és elérhető áron. Azt majd a könyves bolt vanva kiderítik, hogy mennyibe kerül. Barát Tamást, a kommunikáció doktorát láttuk és hallottuk, és ezzel tulajdonképpen mára végetért a Pirkadat.