A Fény Oszlopai Szabadkőműves Páholy és a QC Budapest Szabadkőműves Kutató Kör kiemelkedő szerepet játszik a magyar szabadkőművesség történetének kutatásában. Ez a tény felelősséggel is jár, a szabadkőművesség történetének megismeréséhez igyekezzünk hozzá járulni, ahogyan azt számos elődünk is megtette és ahogyan valójában minden szabadkőműves testvér felelős azért, hogy a kultúrkincs, a hagyaték, a hagyomány, amit a szabadkőművesség az utódokra örökített megőrződjön és tovább adjuk azt hiteles módon. Ez a feladat engem is magával ragadott, és most szeretném bemutatni, hogy a kövem csiszolása, a hagyományunk keresése során mire jutottam.
Azonban ahhoz, hogy e kutatásokhoz hozzá kezdhessünk, fontos, hogy megnézzük, mi az, ami kézzel fogható formában megőrződött ebből.
Már a 18. századi testvéreink érdeklődtek a mozgalom kezdeteinek forrásai iránt, ezeket elsősorban német fordításokban érték el, részben kétnyelvű kiadványok formájában.[1]
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy könyvtárában megtalálható volt a skóciai Nagypáholy edinburghi könyvtárának katalógusa is.[2]
Elsőként a leginkább ismert, hogy néhány épület a mai napig megőrződött, így a dégi Festetics kastély, ahol sokáig szabadkőművesség levéltárát is őrizték. Ez az archívum elveszett, hogy hová, arra is vannak nyomok.[3]
Ludwig Aigner (írói nevén Abafi Lajos) történeti művei[4] írásakor még kutatott itt[5], és ezen jegyzetei a Magyar Országos Levéltárban megőrződtek.[6]
Abafi a dégi levéltár anyagán kívül a nagyszebeni Brukenthal múzeum anyagát használta még fel.[7]
Amit viszont Jancsó Elemér is fontosabb anyagnak tekintett, az megmaradt, mégpedig Bécsben.
Hazánkban a szabadkőművességet háromszor is betiltották, először 1794-ben, császári rendelettel az egész Habsburg birodalom területén. 1796-ban a szabadkőműves Franz Xaver von Aigner a bécsi Hét csillaghoz páholy főmestere által, II. József császár számára készített történeti összefoglalást, és a levéltári anyagról másolatot, amely anyag megtalálható Bécsben, az Österreichisches Staatsarchivban: Haus-, Hof- und Staatsarchiv: Kabinettsarchiv: Vertrauliche Akten (Bizalmas akták): 41-76. Freimaurer (und Illuminaten).
Ebben az anyagban őrződött meg a Draskovic Obszervancia alkotmányának, rituáléjának egy kézirata (60/2-2-2.ff.68-112)[8], valamint a 72-6.Ungarn (1782-1803) fondban 9 magyar korona területén működött páholy iratanyaga: Balassagyarmat (Zu den tugendhaften Pilgrim), Selmecbánya (Zu den tugendhaften Menschenfreunden), Pozsony (Zur Sicherheit), (Zur Grossmuth) Pest, (Zum goldenen Rad) Monyorókerék, Eszék (Zur Wachsamkeit), Zágráb (Zur Klugheit) , (Zur ersten Unschuld) Buda és a Kulpa folyó melletti páholy (Zur Tapferkeit).
1864-ben, az alsószuhai Ragályi kastélyban, egy falba rejtett lépcső mellett, ami az egykori műhelybe vezetett, egy titkos fali szekrényre bukkantak, s ebben régi katonai felszerelések mellett a miskolci Az erényes világpolgárhoz címzett páholy iratait és tárgyait fedezték fel: szabadkőműves pecsét, kalapács, kötények, írásos dokumentumok.
1865-ben a megtaláláskor azok a tiszafüredi múzeumba, az egri érseki múzeumba, valamint a besztercebányai Felvidék páholyhoz kerültek.[9] Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában megtalálhatóak eredeti kéziratok a miskolci páholyból, annak német nyelvű alkotmánya, és latin rituáléi, taglisták.[10]
Thoma Ágoston Andor kezdeményezésére 1848. augusztus 24-ei kelettel a frankfurt a. m.-i eklektikai Nagypáholy jegyzőkönyve szerint a pesti ,,A dicső fény hajnalához” páholyt beiktatták. Ebbe Kossuth Lajos is tervezte felvételét, a páholyt meglátogató Saenger tv.: (hamburgi Pelikán páholy) december 12-i jelentése szerint.
Azonban a forradalom leverése nyomán mind a pesti mind a bécsi páholyok beszüntették működésüket, erről számol be az eklektikai Nagypáholy 1849. február 23-i munkájának jegyzőkönyve.[11]
Lewis Lajos tevékenysége nyomán a belügy engedélyezte páholyok alapítását 1968-ban. 1870-ben megalakul a Magyarországi Jánosrendű Nagypáholy, 1871-ben a Magyarország Nagy Oriense, és ezek 1886-os egyesülése nyomán a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy.
Ismételt betiltás következett 1920-ban, majd 1950-ben . Ekkor kerülnek közgyűjteményekbe a szabadkőműves tárgyak (MNM Szabadkőműves Gyűjtemény)[12][13][14], a Nemzeti Levéltárba (MOL) a levéltár[15], és az Országos Széchenyi Könyvtárba a könyvtári anyag.[16][17] Később került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe Auer Miklós tv.: (Régi Hívek páholy) gyűjteménye.[18]
További kutatási lehetőségek:
– Archiv der Grossloge von Österreich, Bécs
– Archivium Secretum Apostolicum Vaticanum
-Geheimes Staatsarchiv Preussischer Kulturbesitz, Berlin-Dahlem, Deposit VGLvD,
-Grossarchiv der Vereiningten Grossloge von Deutschland, Berlin
-Zentral- und Landesbibliothek, Berlin
Nagyon fontos az az anyag, amit Himmler parancsára az SS gyűjtött össze a náci Németország és az általa elfoglalt európai országok szk.: páholyaiból.
Berlinben a két legnagyobb páholyház Gestapo főhadiszállásként működött, ide gyűjtötték össze a szabadkőműves könyvtárak, levéltárak anyagát. Innen több részre bomlik, egy részét a Poznan melletti Ciazeni kastélyba[19], egy részét 1943-ban Sziléziába evakuálták, ahol a Schlesiersee-i kastélyban (lengyel Slawa) köműves kutató központ működött Himmler vezetésével. Innen 1945. januárjában Wölfersdorf (Wilkanów) volt sörfőzdéjébe menekítik. Innen a szovjet Beria a fehéroroszországi Minszken keresztül[20] Moszkvába küldi, ahol ma is megtaláljuk az Orosz Állami Katonai Levéltárban (Rossiiskii gosudarstvennyi voennyi arkhiv)[21].
A fenti tényeknek ismeretében folytatódhatnak a kutatások a magyar szabadkőművesség történetét illetően.
– kentaur –
[1] A legrégebbi eredeti angol szabadkőműves könyv az OSZK-ban már Thoma Ágoston könyvtárából került a gyűjteménybe, aki a Magyarország Nagy Oriense könyvtárát megalapította. Ez a könyv az Andersoni Alkotmány első kiadásának egy példánya.
[2] Catalogue of books and manuscripts in the Library at Freemasons’ Hall, Edinburgh, 1906.
[3] Sajnos egy részét elégették, talán került a Dunántúli Tudományos Kutatóintézetbe, ill OSzK-ba (Sisa József: A dégi Festetics-kastély, Bp., 2005, 97). Két eredeti jogi kötet található a MOL-ban innen. Fontos a Festeticsek Helikon könyvtára is Keszthelyen, szabadkőműves anyagokat is tartalmaz. (Tüskés Anna: Masonic Works in the Helikon Library of the Festetics Palace in Keszthely IN: Aufgeklarte Sozietaten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa, Berlin/Boston, 2019, 483.)
[4] Ludwig Abafi: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn, I-V. Bp, 1890-99.; Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon, Bp., 1900.
[5] Rajta kívül kutatott itt: Jancsó Elemér: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művészettörténeti szerepe a XVIII. században, Kolozsvár, 1936. mint írja, a déghi levéltár 104 kötetben, több mint 10000 ívnyi anyagot őrzött. Emellett Abafi használta a Brukenthal múzeum nagyszebeni könyvárában őrzött levéltári anyagot, amely a déginél jóval kisebb, de az erdélyi szabadkőművesség múltját illetőleg rendkívül nagy. Jancsó azonban a bécsi titkos levéltár szabadkőműves anyagát nagyobb jelentőségűnek tartja.
[6] MOL P1134. Vegyes iratok gyűjteménye, 3. csomó, 1. tétel, 18. szám, ,,Dégh Archivum”. Az anyagból H. Balázs Éva tervezett monográfiát, aminek jegyzetei, valamint a dégi archívum digitalizált változata is 30 évre titkosítva lett. (forrás: Lengyel Réka: Mi maradt meg a dégi Festetics-levéltár szabadkőműves forrásanyagából? Helikon, 2016/4.) A tanítványai közül Balogh Piroska készült a Draskovics alkotmány kritikai kiadására, (forrás: Vári László: A Draskovich-rendszerről – évfordulón, 250 éve alakult meg a Draskovich-obszervancia, 2025). Egy tanulmánya már megjelent ebben a témában: Balogh Piroska: The Constitutional Principles of the Draskovics Observance and its Influence on Cultural Networks. IN: Aufgeklarte Sozietaten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa, Berlin/Boston, 2019, 319.
[7] http://www.brukenthalmuseum.ro
[8] Két további példányt ismerünk, a MOL ,,Dégh Archivum” P1134. 3.doboz, 1.tétel, 18.sz., fol.860; 5. doboz 2. iratköteg, 950-960v. illetve a MTAK Kéziratgyűjtemény, Jogt. Pol.2r.19.1. – ebben taglisták és 7 ceruzarajz: szimbólumok, tápiszok rajzai.
[9] Abafi Lajos: Az Erényes Világpolgárok páholya Miskolcon, Világosság, 10-11. (1884. november 20.) 89-100.
[10] OSZK Kézirattár, Quart.Lat. 2663. (a német nyelvű alkotmányt lásd: Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary, Bp., 2017.162.)
[11] Abafi Lajos: A dicső fény hajnalához cz. pesti páholy 1848-ban, Kelet, 1890. nov. 20. 227-228.
[12] Lásd képek az állandó Magyarország története kiállításban, valamint néhány kép a honlapon. Továbbá egy tematikus időszaki kiállítás katalógusa: Fénykeresők. Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában, Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához. Bp., 2017.
Érdekesség hogy a MNM állandó kiállításán kiállított kék szegélyű 18. századi mesterkötény fotóját megtaláljuk Lenkei Henrik: A ,,Könyves Kálmán” ,,Az előítéletek legyőzéséhez” címzett szabadkőműves páholy története 1872-1932, Bp., 1932. kötetben, 80. oldalon, ami igazolja annak eredetét. Mivel az hasonlít a szintén ismert Kazinczy kötényére, talán szintén a miskolci páholy tárgyai közül került a Nagypáholy múzeumába, majd a MNMba.(?) Ahogyan az eperjesi páholy pecsétje is.
[13] Aczél E szter: A magyarországi szabadkőműves mozgalom tárgyi emlékei, I.rész. A fényképek, Folia Historica, 10.; II. rész. Mesterlevelek, Folia Historica 11.
[14] A MNM-ba kerülhetett az az anyag is ami az egykori Symbolikus Nagypáholy múzeumát alkotta: Majláth Béla: A magyarországi Symbolikus Sz.: K.: Nagy[] Muzeuma, I.sz. Szabadkőművesi érmek, Bp., 1887.
[15] Pataki Lajosné: A szabadkőműves szervezetek levéltára, Levéltári Leltárak 39., Bp., 1967.
[16] Kégli Ferenc: A magyarországi szabadkőművesek és könyvtárak a dualizmus korában.; bibliográfiáját a debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár szk.: anyagával együtt IN: ,,…Magad légy a változás” Szabadkőműves-szöveggyűjtemény, Inas fok, Bp., 6024, Bibliográfia I-IV., 671-749.
[17] Dömölki János:,,A népért, a sötétség ellen, az igazsággal!”A szabadkőműves szövetség magyar nyelvű irodalmának kalauza és bibliográfiája 1786-2017, Bp., 2017.
[18] Auer Miklós: Magyarországi szabadkőműves jelvények, Numizmatikai Társulat Évkönyve, 1975.
[19] Poznani Egyetemi Könyvtár, Szabadkőműves könyvtár a Ciazeni kastélyban, Európa egyik legnagyobb szakgyűjteménye, mintegy 80 ezer kötettel, illetve a Poznani Egyetemi Könyvtár, Szabadkőműves archívuma. https://lib.amu.edu.pl >masonic archives room. A könyvtárról: Andrzej Karpowicz: The origins and the content of the collection of Masonic printings at Poznan University Library, Biblioteka 10 (19), 27-49.
[20] Néhány anyag maradt Minszkben is: Anatole Steburaka: Les archives francaise confisquies pour les nazis during la Seconde Guerre mondiale et conservées en Biélorussie, Bulletin des bibliotheques des Frances, No. 10. /November 20./6.
[21] Helmut Reinalter: die deutschen und österreichischen Freimaurerbestande im Deutschen Sonderarchiv in Moskau, heute Aufbewahrungszentrum der historisch-dokumentarischen Kollektionen, 2002. ebben külön említi a korábbi magyar nagypáholyok és a Symbolikus Nagypáholy iratanyagát (!). Online katalógus: http://opisi.rgvarchive.ru
ORATOR BLOG 
Leave a comment