Összeírják a magyar zsidókat?!

A zsidó származásúak összeírására a magyar Parlamentben már többször hangzott el javaslat. Legutoljára 2012 novemberében. Most 2013 decemberében viszont kérdésként merült fel, hogy a New York Times által elindított felhívás tekinthető-e a magyarországi zsidók összeírására tett kísérletnek. Ezzel kapcsolatosan a közösségi portálokon, magánlevelezésekben elindult egy indulatoktól sem mentes vita. Véleményem szerint a NYT felhívása valódi, nem igaz az... Continue Reading →

Szivárványos NEM

Sajnos csak ezen a héten jutottam hozzá, hogy megnézzek egy, az idén Oscar díjra jelölt filmet. A legjobb idegennyelvű film címére jelölték 2013-ban Pablo Larraín NO című filmjét, amelyet Magyarországon is bemutattak. A film, mondhatnánk a reklám, a propaganda, a kommunikáció hatásáról, vagy még inkább hatalmáról szól. A film azonban a történelemről, a politikáról, a... Continue Reading →

Kaptam egy kérdést a Facebook oldalamra privátban, de, mert azt gondolom, hogy mást is érdekelhet a válasz, ezért így, itt nyilvánosan válaszolok.A kérdés, a lapom nyitóképére vonatkozott: mit ábrázol a kép? A válasz: a fejléc, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, eredeti francia nyelvű szövegét közlő képről származik.

Mi épül itt?

Az a kérdés motoszkál bennem, hogy mi minden nemzeti? Régóta tudjuk, hogy nemzeti a színház, s nemzeti a sport. A történelemből az is ismert, hogy nemzeti a vállalat, de most azt kérdezem: nemzeti a gondolat is? Mi még nemzeti? Mi épül itt? Értem én, ha nemzeti a Színház és a Galéria, a Múzeum és a... Continue Reading →

Miért G. Orator?

A magyar irodalomban, a magyar újságírásban is közismert, sokszor használt megoldás az írói álnév használata. Csak néhány ismertebb példa: Gárdonyi Géza, P. Howard, L. Lawrence, Vavyan Fable, stb. Az újságírás területén is sokszor találkozunk kitalált, így használt és liy módon közismertté vált nevekkel. Például az egyik legismertebb Ignotus, valamint Göre Bíró, illetve a közelmúltból, jelenből... Continue Reading →

Blog at WordPress.com.

Up ↑