Szabadkőművességről, nemcsak Szabadkőműveseknek
2022 október 15-én Budapesten tartották a Quatuor Coronati Budapesti Köre 10 évvel ezelötti megalakulását megünneplő jubileumi ülést. Ezen a találkozón elhangzott Barát Tamásnak a QC New York-i titkárának a XX. században a New Yorkban működött magyar szabadkőműves páholyokról és az ott élt magyar szabadkőművesekról szóló előadása. Az előadás szerkesztett változata megjelent az esemény kiadványában, illetve... Continue Reading →
A magyarországi QC Budapesti Kör rendszeresen szervez szabadkőműves sétákat nem csak szabadkőművesek számára. Egy kisfilm, egy ilyen szentendrei sétáról számol be. Az Encyclopedia Britannica így ír a szabadkőművességről: “A Szabadkőművesség, a Szabad és Elfogadott Szabadkőművesek testvéri (csak férfiaknak szóló) rendjének tanításai és gyakorlatai, a világ legnagyobb titkos társasága – olyan esküvel kötelezett társaság, amely gyakran... Continue Reading →
Szeretnék az olvasóknak bemutatni egy interjút, amit Dr. Richard Bermannal a Quatuor Coronati Páholy volt főmesterével, jelenlegi titkárával készítettem, azonban az interjút megelőzően ismerkedjünk meg a Quatuor Coronati Páhollyal. Az interjú előadás formájában került levetítésre 2022. október 15-én, a Quatuor Coronati Budapesti Köre Jubileumi munkáján, amit abból az alkalomból szervezett a Budapesti QC Kör, hogy... Continue Reading →
2021 tavaszán, kérésükre, egy egyetemi, – a szabadkőművességgel foglalkozó kutató – csoportban tartottam egy beszámolót, amelyben bemutattam az amerikai szabadkőművesség jellemző vonásait. Az amerikai szabadkőművességről beszélve rámutattam azokra a különbségekre, hasonlóságokra, amelyek jellemzőek az angol-amerikai és az u.n kontinentális szabadkőművességre. Előadásomban többek között kiemeltem a nézőponti különbséget. Amíg az európai, a magyar szabadkőművesség fő témái az emberi gondolkodás megértésre irányulnak, sokszor a filozófia témaköreiből kerülnek ki, addig az amerikai szabadkőművesség fő témája a karitatív tevékenység, az adományozás témaköréhez kapcsolódik. Az amerikai-angol Szabadkőművesség egyik alappilléreként tekintenek a jótékonyságra, a karitatív tevékenységre, az adományozásra. A következőkben a jótékonyság, az adományozás, a filantrópia néhány módozatát szeretném bemutatni.
Vannak a világon olyan dolgok, amelyek nem, vagy csak ritkán változnak. Ilyen a régi - mondhatnám ősi - hagyományokra épülő szabadkőművesség is. Alapjaiban, céljaiban, ami óta létrejött szinte alig-alig változott meg, ami az elveit illeti. Persze a gyakorlat az más. A szabadkőművesség gyakorlata országonként, koronként már többször is átment változásokon.
Kaptam egy felkérést, hogy tartsak egy előadást a szabadkőművesség identitása és reputációja kérdésköréről. Tekintettel a téma érdekességére úgy döntöttem, hogy bár volt már korábban több előadásom is a Corporate Identity, Corporate Image és a reputáció témakörében, ezért megvizsgálnám a kérdést egy kicsit mélyebben is. Ahhoz, hogy a kérdést meg lehessen specifikusan vizsgálni, szükség lenne a... Continue Reading →
A közelmúltban kaptam egy kérdést, hogy mutassam be az amerikai Szabadkőművességet. Az elkövetkezőkben néhány fontosabb jellemzőjére szeretném felhívni olvasóim figyelmét, azonban szeretném azonban azt is összefoglalni, hogyan látom az európai és az amerikai szabadkőművesség közötti hasonlóságot és különbözőséget. Azt gondolom, hogy egy fontos különbségről – egy nézőpontról – a karitatív tevékenységek nézőponti elsőbbségéről versus a... Continue Reading →
Sok legenda, s talán még több tévképzet kering a világban a szabadkőművességről. Tévképzet, mert számtalan magyarázat létezik, hogy mi is az a szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek? A legtöbb (félre)magyarázó szerint a legfontosabb, hogy a szabadkőművességet titkos társaságnak tartják. Olyan titkos társaságnak, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma birtokában a világ megváltoztatására törekszik.... Continue Reading →
A közelmúltban megjelent egy hír, miszerint Magyarországon újból tervezik a Sajtókamara felállítását. Az elképzelés szerint csak az lehetne hivatalosan újságíró, aki a Sajtókamara tagja, csak az a média lehetne hivatalosan megjelentethető, amelynek tagjai a Sajtókamarához tartoznak. Sajtókamara, illetve központilag irányított rendszer már működött Magyarországon. Az egyik a kilencszázharmincas évek végén, és a másik a múlt... Continue Reading →
G. E. Lessing az ezer-hétszázas évek ismert német drámaírója, esztétája, a felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja volt. Az egyik legismertebb műve a “A Bölcs Náthán”. Ezzel egyidejűleg írta meg a “Szabadkőműves párbeszédek” című munkáját. Az Oratori publicisztika egy lessingi párbeszéd mai változata. X Y párbeszéde századunk elején Magyarországon zajlik. X Y beszélget Mai “lessingi” párbeszédek ... Continue Reading →
ORATOR INFO 