Szabadkőművességről, nemcsak Szabadkőműveseknek
Vannak a világon olyan dolgok, amelyek nem, vagy csak ritkán változnak. Ilyen a régi - mondhatnám ősi - hagyományokra épülő szabadkőművesség is. Alapjaiban, céljaiban, ami óta létrejött szinte alig-alig változott meg, ami az elveit illeti. Persze a gyakorlat az más. A szabadkőművesség gyakorlata országonként, koronként már többször is átment változásokon.
Kaptam egy felkérést, hogy tartsak egy előadást a szabadkőművesség identitása és reputációja kérdésköréről. Tekintettel a téma érdekességére úgy döntöttem, hogy bár volt már korábban több előadásom is a Corporate Identity, Corporate Image és a reputáció témakörében, ezért megvizsgálnám a kérdést egy kicsit mélyebben is. Ahhoz, hogy a kérdést meg lehessen specifikusan vizsgálni, szükség lenne a... Continue Reading →
A közelmúltban kaptam egy kérdést, hogy mutassam be az amerikai Szabadkőművességet. Az elkövetkezőkben néhány fontosabb jellemzőjére szeretném felhívni olvasóim figyelmét, azonban szeretném azonban azt is összefoglalni, hogyan látom az európai és az amerikai szabadkőművesség közötti hasonlóságot és különbözőséget. Azt gondolom, hogy egy fontos különbségről – egy nézőpontról – a karitatív tevékenységek nézőponti elsőbbségéről versus a... Continue Reading →
Sok legenda, s talán még több tévképzet kering a világban a szabadkőművességről. Tévképzet, mert számtalan magyarázat létezik, hogy mi is az a szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek? A legtöbb (félre)magyarázó szerint a legfontosabb, hogy a szabadkőművességet titkos társaságnak tartják. Olyan titkos társaságnak, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma birtokában a világ megváltoztatására törekszik.... Continue Reading →
G. E. Lessing az ezer-hétszázas évek ismert német drámaírója, esztétája, a felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja volt. Az egyik legismertebb műve a “A Bölcs Náthán”. Ezzel egyidejűleg írta meg a “Szabadkőműves párbeszédek” című munkáját. Az Oratori publicisztika egy lessingi párbeszéd mai változata. X Y párbeszéde századunk elején Magyarországon zajlik. X Y beszélget Mai “lessingi” párbeszédek ... Continue Reading →
A magyar irodalomban, a magyar újságírásban is közismert, sokszor használt megoldás az írói álnév használata. Csak néhány ismertebb példa: Gárdonyi Géza, P. Howard, L. Lawrence, Vavyan Fable, stb. Az újságírás területén is sokszor találkozunk kitalált, így használt és liy módon közismertté vált nevekkel. Például az egyik legismertebb Ignotus, valamint Göre Bíró, illetve a közelmúltból, jelenből... Continue Reading →
ORATOR INFO 